Hegyi árnika (Arnica montana)

"Testi-lelki megrázkódtatáskor fordulj hozzám!"

Európa, Ázsia magas hegyvidékein honos. Magyarországon védett.

Évelő növény, a levelei tőlevélrózsát alkotnak, a virágszár 30-60 cm-re emelkedik ki. Sárga virágjai májustól augusztusig nyílnak. 

Környezeti igénye, termesztése: semleges vagy savanyúbb, tápanyagban szegény helyeken nő. Ültetés előtt keverjünk savanyú tőzeget aaz ültetőgödörbe. Napfényigényes, szárazságtűrő.

Hatóanyagai:

Szeszkviterpén-laktonok, illóolaj, flavonoidok, csersavak

Alkalmazása:

Külsőleg: Fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gélekben, kenőcsökben vagy homeopátiás gyógyászati ​​készítményekben (belső és külső) sérülések, zúzódások, ficamok, zúzódások, csonttörések vagy hematómák esetén. Száj-és garatgyulladáskor gargalizálószerként segít. Rovarcsípés utáni bőrgyulladást enyhíti.

Belsőleg:  A népi gyógyászatban az árnika készítményeket belsőleg is alkalmazták nőgyógyászati ​​javallatokra, keringési zavarokra és szívizom gyulladásos megbetegedésekre,  ma már - a mérgezések lehetséges következményei miatt,nem alkalmazzák. Kivételt képeznek a homeopátiás szerek.

Érdekességek:

• Bingeni Hildegárd afrozidiákumnak tartotta.
• Régi kultúrák varázsnövénye, nyári napfordulókor szedve különösen erős a varázs-és gyógyhatása.
• Szent Iván éj előestéjén a gazdák árnikacsokrokat akasztottak a gabonatáblák 4 sarkára. Ezzel akadályoztás m,eg, hogy a kaszás elpusztítsa a gabonát. 
• Augusztus 15-én Máriának szentelt csokrokba kötötték, régebben Freya Anyaistennőhöz rendelté német nyelvterületeken.